HTML

Hasznos háztartási és elektronikai kiegészítők

Hasznos háztartási és elektronikai kiegészítők leírásai, ismertetői

Friss topikok

Linkblog

Pár szó akkuk töltéséről

2012.03.05. 10:20 konyak

 Az akkuk Hightech tartozékok, amelyek gondos kezelésre és ápolásra szorulnak. A nem megfelelő kezelés irgalmatlanul a kapacitás csökkenéséhez és mindenek előtt az élettartam megrövidüléséhez vezet!
Ezért nagyon fontos, hogy jó minőségű töltőt használjunk. Ahogy minden lábasnak megvan a maga fedője, úgy minden akkunak a maga töltője, amelynek a töltési technológiáját kifejezetten az adott akkura alakították ki. A leggyakrabban alkalmazott rendszerek az ólom/ólomgél, a NiCd/NiMH és a népes Li-Ion akku család. A legmodernebb töltéstechnikában a rövid töltési idő a lehető legnagyobb mértékű akku kímélő eljárással ötvöződik. A modern ólomakku töltők az IUoU („I, U, null, U“) eljárás alapján működnek.
A módszer lényege az, hogy egy előre meghatározott feszültség határig magasabb töltőárammal tölt a készülék. Majd alacsonyabb töltőárammal a teljes töltésig készre tölti az akkut.
A jó minőségű ólomakku töltők általában egy úgynevezett hiszterézissel vannak ellátva: ha hosszabb időn keresztül lemerül az akkumulátor A Li-Ion akkuk hasonló elven működnek, csak ezt CCCV töltési eljárásnak nevezik (constant current - constant voltage). A nagyon alacsony önkisülés miatt a Li-Ion akkuk töltése nem pontosan az ólomakkuknál említett módon történik. Mindkét töltési rendszer esetében a teljes kapacitás kb. 50%-a viszonylag rövid időn belül újratöltődik. A maradék 20% feltöltéséhez megközelítőleg ugyanennyi idő szükséges. Mivel a lítium ionos akkuknak a technológiai megoldástól függően különböző a névleges feszültsége (Li-Kobalt: 3,6 V, Li-Vas: 3,3V), a töltőt a mindenkori töltési végfeszültséghez kell kalibrálni. Ezeknél az akkuknál nagyon vigyázni kell a mélykisütéstől - illetve a túltöltéstől. Már egyetlen hibás töltéstől is megrövidül az élettartamuk!

A NiMH/NiCd töltők teljesen másképp működnek: a minőségi töltők a DeltaU módszer szerint töltődnek, az akkubarát töltők esetében azt az eljárást „Delta-Peak“ módszernek nevezik. A töltő nem csak az elem abszolút feszültségét figyeli, hanem a feszültség profilt is. Ennél a típusnál közvetlenül a feltöltés után némileg visszaesik a feszültség; a feszültség visszaesést a töltő észleli és vagy teljesen kikapcsol vagy át-kapcsol az úgynevezett fenntartó töltésre (Trickle Charge azaz csepptöltés). Ez a csepptöltés (mignon-AA kb. 40 - 50 mA) megakadályozza, hogy az akku az önkisülés miatt hosszabb ideig lemerülve, vagy a mélykisütési állapotban legyen. A Delta-U ellenőrzés jelenleg a legszélesebb körben használt felügyeleti megoldás. A legmodernebb NiMH töltők már öt (!) ellenőrző rendszerrel vannak ellátva: kettő a feszültség profilt, kettő a hőmérsékletet, egy pedig - utolsó biztosítékként - az időt figyeli. A töltési technológiáknak szüntelenül az akkuk újra és újra változó fizikai tulajdonságaihoz kell alkalmazkodniuk. Például: az utóbbi években egyes akkukról kiderült, hogy a teljes feltöltés után bekövetkezett feszültség csökkenés sokkal kisebb mértékű vagy éppenséggel elhanyagolható volt. A feszültség profilban nem következik be a csökkenés (Peak = csúcs), hanem a feszültség megmarad a magas szinten. A nemrég kifejlesztett 0- Delta-U („zéró-Delta-V“) észleli, ha a feszültség állandó értéken marad és ilyenkor egy pontosan meghatározott idő elteltével csepptöltésre vált át. A töltőben levő hőmérséklet érzékelő gondoskodik az akkuk megfelelő hőmérsékletéről a töltés során. Ha túlmelegszik, megszakítja a töltést vagy csepptöltésre vált át. A „T max“ kontrollálja, hogy a hőmérséklet ne legyen túl magas; az akku max. hőmérséklete ebben az esetben kb. 57 - 59 °C lehet. A hőmérséklet profilt a „DeltaT / Delta t“ (hőmérséklet emelkedése adott időegységeken belül) ellenőrzi. Ha túl gyorsan emelkedik a hőmérséklet, akkor le- ill. átkapcsol, mielőtt még az akku hőmérséklete túl magas hőmérséklet tartományba érne. Ez az ellenőrző egység normál esetben még a „T max“ előtt reagál. A timer általában „minden mögött“ helyezkedik el, ez a biztonsági módszer áll a sor végén. Minden töltés megkezdésekor a timer „stopperóra“-ként működik. Egybizonyos idő elteltével megszakítja a töltést még akkor is, ha nincs más ok a töltés leállítására! Minden akkura igaz, hogy se az extra alacsony, se az extra magas hőmérsékletet nem igazán szeretik. Ezek elkerülése érdekében tanácsos megvárni míg szobahőmérsékletre kerül az akku és csak ezután elkezdeni a töltést. Ez lehetőleg 10°C fölött és 35°C alatt történjen, mert az akku ezt meghálálja és hosszabb élettartamú lesz. Az egyszerű töltők (ólom vagy NiCd/NiMH) úgynevezett egyenáramú töltők. Ezekben nincs semmiféle ellenőrző elektronika, ezért igen olcsón előállítható szerkezetek. Műszaki szempontból nézve ezek a töltők nem nevezhetők optimálisan működő szerkezeteknek. Az alacsony töltőáram miatt a töltésük viszonylag sokáig tart. Akkor is, ha az akku feltöltődött, a töltőáram tartósan magas marad. Például: egy töltő 150 mA áramerősséggel tölt, a 2500 mAh teljes töltés eléréséhez kereken 20 óra szükséges! Ezután az akku ezt az áramerősséget továbbra is fenntartja; optimális megoldás a csepptöltés lenne, amelynek az áramerőssége kb. 50 mA . Az akkumulátor hőmérséklete tartósan megemelkedik és ez negatívan hat az élettartamára. Ezen kívül ezeknek a töltőknek sokkal több készenléti ( Standby) áramra van szükségük, mint az úgynevezett minőségi töltőknek. Ebben az esetben is érvényes a régi bölcsesség: kezdetben „drágább“, később nem csak „olcsóbb“, de még „jobb“ is. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://haztartasikiegeszitok.blog.hu/api/trackback/id/tr804289895

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása