Szellőztetéses szárító:
A legolcsóbb változat, a meleg, párával telt levegőt a szabadba engedi. Egyértelmű előnye a kondenzációs szárítókkal szemben, hogy olcsóbbak. Azonban a teljes energia fogyasztás nagyobb, és elhelyezése is bonyolultabb, a levegő elvezetése miatt. Elvezető nyílást kell készíteni az ablakon vagy a falon , hogy a forró és párás levegő a szabadba juthasson. Ezen felül, a szárító helyiségének jól kell szellőznie, hogy a levegőcsere megtörténhessen. Külön biztonsági berendezések szükségesek az életvédelem miatt, ha a helyiségben gázüzemű berendezések is üzemelnek, a kialakuló nyomáskülönbség miatt az égéstermék nem tud távozni a kéményen át .
Kondenzációs szárítógép:
Ezekben a szárítógépekben a levegő a berendezésen belül kering. A nedves meleg levegő a kondenzátorban , amely legtöbbször a gép alatt található, a környezeti hideg levegõ hatására lehűl. A lehűlés során a cirkulált levegõ harmatpontja csökken és a nedvesség kicsapódik. A levegő ezután újból a szárítótérbe jut és a körfolyamat újra és újra ismétlõdik. A berendezés belsejében található egy tartály, amelyben a víz összegyûlik. Ezt a tartályt vagy rendszeresen kell üríteni, vagy egy leeresztõ csõcsatlakozóval kell felszerelni. A kondenzációs szárítógépekben több a szerkezeti elem, ezért ezek a gépek érzékenyebbek, mint az egyéb típusú szárítók. A finom textilmaradékok miatt rendszeres karbantartást igényelnek. Kisebb az energiafogyasztásuk , de a beszerzésük többe kerül. Ugyanakkor nincs szükség levegõ elvezetõ csõre és így csõkimenetre sem, rugalmasabban lehet elhelyezni, ezért ezek a szárítógépek egyre népszerűbbek, áruk hosszabb távon megtérül.
Hőszivattyús szárító:
a legjobb energiatakarékos alternatíva: A hőszivattyús szárítógép úgy működik, mint egy fordított hűtőszekrény: – a melegítő egység, ez megfelel a hűtő hátulján lévő kondenzációs rácsnak felmelegíti a szárítólevegőt, – párátlanító egység lehűti a meleg, párás szárítólevegőt annak érdekében, hogy a nedvességet kivonja a szárítólevegőből. Ez a zárt kör megőrzi az energiát, maximális a hatékonyság, minimális energiaveszteség, jó hatásfok, hiszen a befektetett energiát nem engedjük elveszni, nem engedjük a szabadba. A hőszivattyús szárítók kifinomult, modern technológiát képviselnek, drágábbak és a szárítási idő általában hosszabb, mint a hagyományos szárítóké. A hőszivattyús szárítógépben a szárítási hőmérséklet csupán 50-55 °C, azaz 20-25 °C-kal alacsonyabb, mint egy hagyományos szárítógépben. – Ez azt jelenti, hogy a szárítási folyamat mindig nagyon kímélő lesz. – Tehát a hőszivattyús szárítógép kifejezetten a hőre érzékeny textilek szárítására is alkalmas. A teljes életciklust figyelembe véve az alacsonyabb energiafogyasztás miatt a magasabb bekerülési áruk megtérül, az egyre magasabb energiaárakkal számolva a hőszivattyús szárító a leggazdaságosabb. A hőszivattyús szárítógép energiafogyasztása általában csak a fele, vagy még kevesebb, mint egy hagyomá nyos kondenzátoros szárítógépnek
A hőszivattyús szárítógépek főbb részegységei:
■ Párologtató (hőcserélő) A folyékony hűtőközeg elpárolog, közben elnyeli a hőenergiát a dobból érkező meleg, párával telt levegőből. A folyamat során lehűl a levegő és a nedvesség kicsapódik belőle.
■ Kompresszor: A gőz állapotú hűtőközeget a kompresszor cseppfolyósítja a párologtató részére. A folyamat során hő szabadul fel, ezt a hő a szárító levegő felmelegítésénél hasznosul
■ Kondenzátor (fűtőegység): A kondenzátor a körfolyamatban a benne áramló folyadék segítségével felmelegíti a szárító párátlan, hideg levegőjét.
■ Fojtószelep, (expanziósszelep): Adott nyomáson nyit, kitágul a hűtőközeg és eljut az alacsony nyomású elpárologtatóba.
Előnyei:
-Alacsonyabb hőfokon szárít, kíméli a ruhát.
- 50 - 60 % energiamegtakarítás